Hosszan szerettem volna, de csak röviden tudok hiteles lenni. Ma fél éve, hogy anyu meghalt, és az eltelt időt két módon tudom megfoghatóvá tenni: ha sírok miatta, mosolygok is közben, és eljutottam a Fényév távolságtól az Örökre szépekig. Mögötte belső, nagyon mély elemző munka magamról és megfoghatatlan, transzcendens megértések. Azt hiszem, ez rengeteg.
okt
15
Padlás
Címkék: pillanat | Szerző:
corollaire
| 11:35 pm
0
Szólj hozzá! Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://varosilany.blog.hu/api/trackback/id/tr2811812219
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.